Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

LOVAS TANKÖNYV

LOVAS TANKÖNYV

2019.

 

A lovakat nemük szerint különbözőképpen hívjuk. A lány ló neve kanca. A fiú lovat csődörnek, vagy ménnek nevezzük. Az ivartalanított fiú ló herélt, vagy más néven paripa. A lovat 5 éves koráig csikónak nevezzük. Nemük szerint kancacsikó vagy csődörcsikó/méncsikó a gyerekló.

 

A ló legközelebbi rokona a szamár. Ha egy lónak és egy szamárnak közös utóda születik öszvérnek nevezzük. Ló anya és szamár apa utóda lóöszvér. Szamár anya és ló apa utóda szamáröszvér. Az öszvérek nem képesek további szaporodásra.

A „hajnal lova”-ként emlegetett eohippus az eocén korban élt (kb. 60 millió évvel ez előtt), róka nagyságú ősló volt. Ebből kb. 1 millió éve fejlődött ki a ma élő equus caballus, vagyis a ló.

A lovak fejlődésük során alkalmazkodtak a különböző életkörülményekhez. A sziklás hegyes vidéken, ahol szegényesebb a táplálék az ellenállóbb pónik fejlődtek ki. A nedves, dús legelőkön a nagytestű, erős hidegvérű lovak alakultak ki. A melegebb tájakon a melegvérűek, a száraz, sivatagi területeken pedig a forróvérűek fejlődtek ki.

A lótípusok kialakulása után az ember is beleszólt a lovak fejlődésébe. A különböző területeken őshonos lófajták és típusok keresztezésével újabb és újabb lófajták alakultak ki.

A pónik is lovak, csak kisebbek, általában 155 cm-nél alacsonyabbak. Testük zömökebb, a lovakéhoz képest arányaiban rövidebbek a lábaik és tömzsibb a testük. A járásuk viszont biztosabb mint a lovaknak. Szegényesebb táplálékon is jól megélnek, remek az önfenntartó képességük.

A pónikat sok mindenre használják. Kedvelt hátasló a gyerekek és a felnőttek körében is, használják fogatban, igás, illetve málhás lóként is. Minden pónik ősének a tundra lovat tartják, amely mára már sajnos kihalt, mint önálló fajta. Legközelebbi rokona a shetlandi póni.

A hidegvérű lovak nagytestűek, széles, izmos test jellemzi őket. Ezek marmagassága 170-180 cm körüli, súlyuk pedig meghaladja a 700 kg-ot. Testük arányosnak mondható, csak éppen nagy, nehéz csontozattal. Általában bokaszőr védi lábukat, amely szinte mindig fehér színű.

A hidegvérű lovakat általában igás, hámos lóként használják, hiszen erősek, higgadtak, egykedvűek és béketűrő természetűek. Az erdei lovat – amely szintén már kihalt – tartják a hidegvérű lovak ősének, bár egyre kevesebb hidegvérű lóban található meg, sok a keveredés a melegvérű fajtákkal. A fríz ló, amely sok más hidegvérű ló tenyésztésében fontos szerepet játszott, szintén az erdei lótól származik. A fríz ló bokaszőre fekete!

A melegvérűek tömeges testű, de elegáns lovak finom csonttal. Fejük testükkel arányos, sőt néha kicsi. Magasságuk általában 160-180 cm körüli. Elevenség jellemzi őket.

Leginkább sportra és szabadidőre tenyésztik őket. Egyes fajták kiváló hátasok, mások remek fogatlovak. De akadnak különleges versenylovak is közöttük. A világ lófajtáinak kialakulásában a berber és a spanyol lovak jelentős szerepet játszottak. A berber ma is létező lófajta, a spanyol ló legközelebbi rokona pedig az andalúziai ló.

A forróvérű lovak tulajdonképpen melegvérűek, csak egy kicsit még tüzesebbek. Fürgeség, gyorsaság, kitartás jellemzi őket. Különösen könnyűek, vékonyak, mozgékonyak, tüzesek. A tarpánt tartják a forróvérű lovak ősének, amelyből kifejlődött az arab telivér.

A telivérek mind forróvérűek. Az angol telivért tartják a világ legértékesebb és leggyorsabb lovának. Az arab telivér pedig kitartása, szívóssága mellett különleges csontokkal is rendelkezik (kevesebb csigolyája és bordája van, mint a többi lónak). Ezen kívül az anglo-arab még forróvérű ló.

Sodrott lónak nevezzük a hideg- és melegvérű lovak keresztezéséből születő egyedeket.

 

lószínek

A lovak színét bőrük, szőrük és hosszúszőreik (sörényük és farkuk) alapján határozzuk meg. Az alapszínek: fekete, pej, sárga, fakó. Ezen kívül léteznek kevert, illetve különleges színek, pl.: deres, szürke, tarka.

A fekete ló szőre fekete, bőre sötét színű, hosszúszőrei (sörénye és farka) szintén feketék. A nyárifekete ló nyáron fekete, télen főleg hasa aljánál vörösesbarnás. A fekete ló lehet hollófekete, koromfekete, kékesfekete, stb.

A pej ló szőre a vörösesbarnától a gesztenyén át akár fekete is lehet. Sörénye és farka fekete. Lábai vége felé elsötétül, elfeketedik. A pej szín a leggyakrabb a lovak körében. A pej színű ló lehet világospej, sötétpej, gesztenyepej, stb. Gyakran a pej színt pirosnak is nevezik, de soha nem barnának!

A sárga ló szőre színe sársás vöröses, s annak különböző árnyalatai. Sörénye és farka mindig világos. A palomino nem csak lófajta, de lószín is: aranysárga szőrű, szalmasárga (fehér) sörénnyel és farokkal, viaszolt patákkal. A sárga szín árnyalatai pl.: májsárga, világossárga, sötétsárga, aranysárga, stb.

A fakó ló szőre tompa fényű sárga vagy egérszürke, lábai végei, sörénye és farka fekete. A fakó szín árnyalatai: egérfakó, zsufafakó, stb. A fakó színhez gyakran szíjalt hát és zebracsíkos láb párosul. Minél ősibb egy lófajta annál gyakrabb a fakó szín és a szíjalt hát megjelenése.

A szürke ló szőre színe feketétől hófehérig megtalálható a szürke minden árnyalatában. Sörénye és farka általában világos. Szőre színe a korral kifehéredik. A szürke ló lehet világosszürke, sötétszürke, deres, almázott, stb. Fehér ló nincs, azaz van, ha albínó. Ilyenkor viszont piros a ló szeme.

A tarka (vagy foltos) ló szőre fehér színű, tele fekete, pej, vagy sárga nagy foltokkal. Sörénye és farka szőrének színével megegyezően több színű is lehet. Megkülönböztetünk overot (alapszínen vannak fehér foltok) és tobianot (fehér alapon vannak rajta a foltok). A párductarka színű lovon a pöttyök kis foltokban helyezkednek el.

 

A ló szeme általában barna, de lehet világoskék (csókaszem) vagy piros, esetleg rózsaszín (albínóknál).

Szíjalt hátúnak azt a lovat nevezzük, amelyeken a sörényélen és a háton végig a farokig egy sötét sáv fut végig (főleg a fakó lovaknál fordul elő és gyakran zebracsíkos lábbal párosul).

Lábon lévő jegy a zebracsík, ami fekete. Ezek a csíkok általában fakó színű és szíjalt hátú lovak lábán található.

A ló patájának színe olyan, mit a lába színe, azaz a sötét szőrű lábakon a pata is sötét színű, palaszürke. A kesely lábon a pata világos (viaszolt). Az sem ritka, hogy egy lónak különböző színű patái vannak, attól függően, hogy milyen jegyei vannak a lábán.

 

természetes jegyek

TERMÉSZETES JEGYEKnek nevezzük a ló fején és lábán elhelyezkedő fehér foltokat, amelyeket alakjuk és elhelyezkedésük szerint lehetnek:

1.) Csillag: a ló homlokán található fehér folt, amelynek mérete és alakja változó, de maximum tenyérnyi nagyságú. A nagyon apró (diónál kisebb) csillagot néha tűzött homlokúnak is nevezik.

2.) Orrcsík vagy orrsáv: az állat arcán húzódó fehér keskeny csík, amely néha megszakad az orr felett (megszakított orrcsík).

3.) Hóka: az orrháton végighúzódó csík, amely fentről lefelé keskenyedik. Ha megszakad megszakított hókának nevezzük.

4.) Lámpás: az orrháton végighúzódó széles sáv, amely a ló szemére és pofájára is kiterjed (sötétben szinte világít).

5.) Pisztra: az ajkakon, az orrlyukak között, a szárcsa pedig az alsó ajkakon található pici, fehér folt. Ha alul és fölül is fehér a ló szája, akkor TEJFELES SZÁJÚnak mondjuk.

 

A lábon lévő jegyek is fehér színűek. Elhelyezkedésük és nagyságuk alapján osztályozzuk őket, ezért fontos ismernünk a ló lábának részeit.

Ha pl. a ló lábán a fehér folt a csüdjéig tart, akkor úgy hívjuk: csüdben kesely. Ha a fehér folt bokán felül is tart: harisnyásnak nevezzük. A ló lába lehet még sarokvánkosban kesely, pártában kesely, bokában kesely, bokán felül kesely, félszár kesely.

 

A LOVAK ÉLETE A TERMÉSZETBEN

A lovak természetes környezetükben naponta kb. 16 órát töltenek legeléssel, 4 órát mozognak és 4 órát pihennek. A ló állva és fekve is képes pihenni, azonban aludni egyhuzamban fél óránál többet nem szokott, hiszen préda állat, állandóan figyelnie kell, nehogy rátámadjanak.

A ménes általában egy csődörből, annak kancáiból és csikóiból áll. A ménes vezetője a vezérkanca, aki a csődör kedvenc kancája. A ménes haladási irányáról a vezérkanca dönt, a csődör inkább védelmezője, mint ura a ménesnek. Amikor a csikók elérik a második életévüket (másodfű csikók) el kell hagyniuk a ménest és újat alapítani vagy másikhoz csatlakozniuk.

A kanca 11-13 hónapig (336-392 napig) vemhes. A csikó születése után egy órán belül feláll és már az első napon képes szaladni. A csikók felnőtt korukban általában olyan színű kancához vonzódnak, amilyen az anyjuk volt.

A ló a teljes körből (360 fok) 340 fokot képes látni. Csak maga előtt közvetlenül és maga mögött nem lát. Ezért is fordítja el a fejét, ha pontosan meg akar nézni valamit, illetve ezért nem szabad a háta felől közeledni, mert elsőnek védekezik, azaz rúg. A látása kiváló, éjszaka is jobban lát, mint az emberek. Sötétben ha rávilágítunk ugyanúgy világít a szeme mint a macskának. Ha feljebb emeli a fejét messzebbre lát, ha lentebb teszi akkor közelebbre fókuszál.

A ló füle olyan, mint egy radar. Mindig érdeklődése irányába mutat résével. Találkozáskor hegyezi, támadáskor sunyít (lelapítja), lovasával szemben konyít (lovasa felé fordítja).

 

A LOVAK ÉLETE AZ EMBER MELLETT

A ló háziasítása után az ember a saját szokásaihoz igazította a ló életét. Ennek függvényében megváltoztatta természetes szokásait, de az igazán odafigyelő gazdák igyekeznek legalább hasonló körülményeket teremteni lovaik számára, mintha szabadon élnének.

 

Ridegtartásnak nevezzük azt, amikor a lovak a szabadban élnek, esetleg egy féltető óvja őket a széltől és csapadéktól.

 

A félridegtartás az, amikor nappal a szabadban, éjjel egy fedett helyen, esetleg istállóban tartózkodnak.

A szabadban élő lovakat karám tartja ott, sokszor egy fehér szalag, amelybe áramot vezetnek, így a lovat bent tartja a helyén, ez a villanypásztor.

Az istállózott lovak sokkal könnyebben megbetegszenek, hiszen a védett istálló és a szabad ég közötti hőmérséklet különbség őket is megviselheti. Az istállóban egy kb. 3x3 méteres helyiségben, alommal ellátott lakhelyet boksznak nevezzük.

Állásnak nevezzük azt, amikor a lovakat a fallal szemben kikötve egymás mellett tartják. Az állásban is tesznek a lovak alá szalmát, hogy felfogja a vizeletet és a trágyát.

Amikor a ló alatt az elhasználódott almot nem takarítják ki, csak minden nap újat tesznek alá, mélyalmozásnak nevezzük.

Ha a ló unatkozik (például ha egyedül van, vagy unalmas egész nap a falat bámulni) rossz szokások alakulhatnak ki. Ilyen például a szitálás, amikor a ló unalmában ide-oda ingatja a fejét vagy az egész testét. A rosszul felhelyezett takarmány (pl. szénaháló magasban) levegő- és pornyelést okoz, amiből könnyen kialakul a karórágás, amely szintén nem jó a ló emésztése szempontjából.

Ha a lovat túletetik könnyen bélcsavarodása lehet, azaz kólika, amibe akár bele is halhat.

A ló lábán a nedvesség és a kosz hatására gombás fertőzés alakulhat ki, ez a csüdsömör.

A ló is lehet szénanáthás, allergiás, asztmás, ilyenkor azt mondjuk, hogy kehes. A kehes ló takarmánya mindig legyen pormentes, így hosszabb ideig is élhet betegségével együtt.

Ha a ló úgy sérül meg, hogy nem tud lábra állni, nem sokáig képes életben maradni, mert testét hosszú ideig nem tudja a földön tartani, összeomlik vérkeringése és összenyomja saját belső szerveit. Sajnos ilyenkor nincs más lehetőség, mint az állatorvos elaltatja a lovat.

Az istállózott lovak almozva vannak. Az elhasznált alom takarítása vasvillával, lapáttal, seprűvel és talicskával történik. A lényeg az, hogy a trágyát és a szalmát szétválogatjuk. Takarékoskodhatunk a szalmával, ha szétterítjük, megszárítjuk és újra a ló alá tesszük. Sok helyen egyszerűen az egészet kidobják, de így csak gyorsabban nő óriássá a trágyatároló.

A lovak patáját patkó védi a kopástól. A patkolókovács szögeli fel a patkót a ló patájára 7 szeggel. A patkolás nem fáj a lónak, hiszen körme érzéketlen. Nem minden lovat patkolnak, a patkolókovács körmölni is szokta a lovakat.

A ló fő tápláléka a (ha megteheti, hogy legel), a széna (amely lehet kis kocka bála vagy nagy körbála), ezen belül réti széna vagy lucerna. Sok helyen kiegészítőként magos takarmányt (zab, árpa, rozs) is kap a ló, illetve különböző vitaminokat. De a legkedvesebb „édessége” a száraz kenyér. Ezen kívül szereti a répát, az almát, a körtét, a görögdinnyét.

A ló nem tiszta állat! Csak akkor tiszta, ha letakarítjuk. Imád fetrengeni a sárban és a porban, mert így vakarózik és védekezik a bogarak ellen. Ha mégis pucolásra kerül a sor, a lóvakaróval vagy fémvakaróval a rászáradt sár- és trágyadarabokat leszedjük a lóról. Ezután gyökérkefével pucoljuk tovább, majd a puhakefe kiszedi a maradék port a ló szőréből. A ló sörényét fésűvel vagy kefével tisztítjuk. A ló patáját patakaparóval tisztítjuk. A patáját patazsírral vagy pataolajjal ápolhatjuk. A munkától megizzadt lovat lecsutakoljuk, ami azt jelenti, hogy egy marék száraz szalmával vagy szivaccsal letöröljük róla a csutakot, azaz az izzadtságot, hogy ne fázzon meg. Meleg időben bő vízzel lemoshatjuk a lovat, majd tajtéklehúzóval (ami egyébként az izzadtságot is leszedi) szinte szárazra simogathatjuk. De ne lepődjünk meg, ha a patyolat tiszta lovunk elengedéskor elsőként lefekszik a porba és jól meghempereg!

 

Lovas szerszámok, kellékek

A lóra kötőféket teszünk, amely egy erős vászonból vagy bőrből készült szerszám a ló fején. Ebbe könnyen csatolhatunk vezetőszárat, ami megkönnyíti a ló vezetését és kikötését.

A lovaglás két fő kelléke a ló és a lovas, de ezek mellett a kantár és a nyereg. Ezeknek további tartozékai is vannak.

A legismertebb és elterjedtebb a csikós zablás vagy más néven csuklós zablás kantár, amelyet az angol lovaglásban, illetve a western csikók belovaglásakor használnak.

A western lovaglásnál egyébként feszítő zablát használnak.

Nagykantárnak nevezzük azt a fajta kantárt, amikor a csuklós zabla mellett egy feszítő is van a kantáron.

Hackamore a neve a zabla nélküli kantárnak.

A legegyszerűbb nyereg fajta, ami igazából nem is nyereg, a patrac, amely a magyar csikósok kedvelt lószerszáma. A patrac egy bőrből készült, filccel borított szerszám, amelyhez tartozik kengyel, de heveder nem. Nagyon nehéz benne lovagolni, de a lónak kellemes viselet. Az egyesületünkben ennek egy könnyebben használható példánya van, a mi patracunkon nincs kengyel, viszont hevederrel és szügyelővel rögzítjük a lóra.

A legismertebb nyereg az angol nyereg, amelynek sok féle változata van, pl. díjlovas, díjugrató, univerzális, stb. Az angol nyereg nem túl nagy, vékony kengyelszíja van, általában fém kengyele, 3 felrántószíja.

Kapcsolódhat hozzá farmatring, amely a nyereg előrecsúszását megakadályozó bőrszíj, amelyet a nyereghez és a ló farkákoz kötnek.

A martingál a ló fejéhez és a nyereghez kötött szíj, ami megakadályozza a lovat abban, hogy a fejét felkapva a szár ellen menjen.

A nyereg és a ló között lévő puha védőt izzasztónak hívjuk.

Egy manapság egyre népszerűbb nyeregfajta a western nyereg. Sokkal szélesebb, nagyobb, nehezebb, mint az angol nyereg. Kifejezett, magas nyeregkápája van, amely régen azt a célt szolgálta, hogy a cowboy-ok ahhoz kötötték a terelt állatokat. A western nyeregnek két hevedere van, amelyből a hátsóra igazán csak lasszózáskor van szükség (hogy a nyerget ne rántsa meg a kötél végén lévő borjú). A kengyelszíja nagyon széles, kényelmes, ezért nem szükséges térdvédő vagy csizma lovagláskor. A kengyel is olyan mint egy nagy papucs, nem fárad el benne az ember lába és sosem akad bele.

A western nyereghez gyakran használnak szügyelőt/szügyszíjat, amely a nyereg hátracsúszását akadályozza meg.

A western nyereg alá nyeregalátét kerül, ami lehet vékony vagy vastag, hiszen a nyereg maga is párnázott.

A világon ismert még az ausztrál nyereg, amely az angol és a western nyereg ötvözete, kiváló túrázáshoz.

A női nyereg neve dámanyereg. A dámanyeregben csak a bal láb van kengyelben, a jobb láb a ló marjánál lévő bőrtámlán van. A jobb láb hiányát a jobb kézben tartott hosszú pálcával kompenzálják.

 

 

LOVAS SPORTOK, VERSENYEK

 

Lóversenynek nevezzük a galoppot és az ügetőt. Lovas versenynek pedig a díjugratást, díjlovaglást, fogathajtást, military-t, stb.

A galopp pályán vágtában haladnak a többnyire angol telivérek, hátukon a zsokéval. Az a ló nyer, amelyik a leghamarabb ér célba. Amíg a vágta 3 ütemű jármód, a versenyvágta 4. A ló lábsorrendje bal hátsó, jobb hátsó, bal első, jobb első.

Az ügető versenyen egy sulky nevű kocsit hajtanak. A ló a verseny alatt nem vágtázhat, csak ügethet. A legismertebb ügető lovak az orlov, az orosz-, az amerikai és a francia ügető. Az ügető lovak 1 perc 20 mp alatt tesznek meg 1 kilómiétert.

Díjlovagláskor a ló idomítottságának fokát mérik egy díjlovas pályán. A díjlovas pálya mérete 40x20 méter, a versenypályáé 60x20 méter. Díjlovas formák pl. az átlóváltás, kiskör, nagykör, stb.

Díjugratáskor egy meghatározott időn belül egy meghatározott pályán kell átugratnia a lovasnak az akadályokat. Az akadályok megközelítését könnyíti, hogy az akadály bal oldalán fehér, jobb oldalán piros zászló van. A legegyszerűbb akadály a két keresztbe fektetett rúd, amelynek neve andráskereszt.

A gátverseny hasonló a díjugratáshoz, csak nagyobb területen, a szabadban hatalmas sövényeket, vizes árkokat, nehéz akadályokat ugranak a lovak. Egy gátversenyen minimum 8 akadály van.

A military egy összetett verseny, amely 3 napos. Díjlovaglás, díjugratás és tereplovaglás. Nehéz, ezért kemény, edzett lovak és lovasok űzik.

A lovas csapatjátékok közül a lovas póló a legismertebb, amelyet kb. 150 cm-es póló pónikkal játszanak. Kemény, férfias játék ahol könnyen megsérülhet a ló és a lovas is.

A buzkashi, vagy más néven kecskebőrhúzás a legősibb lovas csapatjáték, ahol a két csapat egy kitömött kecskebőrt próbál eljuttatni a kapuba. Sokan a rögbihez hasonlítják.

A voltizsálás a lovas torna, amelyet nagy nyugodt lovakon végeznek kis mozgékony gyerekek. A lóra felugranak, kézen állnak, többen egyensúlyoznak miközben vágtában körben halad a ló.

A fogathajtásban is van díjhajtás, akadályhajtás. A fogatolt lovaknak elhelyezkedésük szerint adtak nevet. Ha csak egy ló van befogva, akkor jobb oldalra kötik és a neve rudas. Ha már kettő, akkor a jobb oldali marad a rudas, a bal oldali neve nyerges lesz, hiszen régen amikor nem a bakról hajtották a lovaskocsit erre tették a nyerget. Ha már négy lovat fognak a kocsiba, a közelebbieknek megmarad a nevük, tehát nyerges és rudas, a bal első gyeplős lesz, hiszen ezt irányítjuk a gyeplővel elsősorban, a jobb elsőt ostorhegyesnek hívjuk, hiszen ő a legtávolabbi, ahova már csak a hegye ér el az ostornak. Ha öt lovat fogunk a kocsiba, akkor az ötödiket a gyeplős bal oldalára kötjük és a neve láncos lesz.

Tandem fogatnak nevezzük azt, amikor a lovakat egymás mögé kötjük.

A trojka az orosz hármasfogat neve, amely hintót és szánt is húz.

A western versenyek közt a legismertebb a hordókerülés, azaz a barrel racing. Három hordót kell a versenyzőnek lóhere alakban vágtában megkerülni, majd visszatérni a kiinduló pontra.

A szlalomozás, vagy pole bending is western verseny. Hat rúd mellett kell elvágtázni, majd oda vissza szlalomozni, végül visszatérni a kiinduló pontra. Látványos, hiszen vágtában történik. Néha egy-egy versenyző végzi a feladatot, de jobban néz ki, ha egyszerre egymás mellett két lovas versenyzik.

A western díjlovaglás neve reining.

Az ügyességi verseny a trail.

A pleasure az a versenyszám amikor három jármódban értékelik a lovat.

A halter a quarter lovak szépségversenye.

A borjúkkal kapcsolatos versenyek a roping, ami borjú befogása lasszóval, a cutting, amikor egy marhát kell leválasztani a többitől, és a team penning, amikor három lovas három marhát különít el.

 

LOVAS TÖRTÉNELEM

Néhány érdekesség, adat a közös történelmünkből, amelyeket egy igazi lovasnak illik ismernie.

Az eohippus nevű ősló róka nagyságú volt, mintegy 60 millió éve. A ló 1 millió évvel ezelőtt alakult mai formájára (equus caballus).

Az ember a lovat 6000 évvel ez előtt háziasította, és csupán 3-4000 éve használta először kocsihúzásra, majd lovaglásra.

Nagy Sándor híres lova Bukephalosz volt, amellyel sok csatát nyert és híres volt arról, hogy rajta kívül más nem tudta meglovagolni a gyönyörű fekete mént.

Hippodromnak hívták a helyet az ókorban, ahol a kocsiversenyeket tartották.

Xenophon írta az első könyvet a lovaglásról az ókori Görögországban.

A trójai faló arról volt híres, hogy a görögök annak segítségével foglalták el a várost.

A világon először a hunok (és sokak szerint a mongolok és az indiaiak is) használtak először kengyelt. A köztudatba a magyarok hozták be, addig Európában kengyel nélkül lovagoltak a lovagok.

A lovas kocsi magyar találmány. A szekeret a Kocs faluban élő ügyes mesteremberek rugóval látták el, így alkalmasabb volt a hosszabb utakra, hiszen kényelmessé vált.

A világ első postakocsi járata London és Bath között indult Angliában az 1700-as évek végén. Az első magyar postakocsi járat Bécs-Budapest között járt, amelynek végállomása a mai Gyorskocsi utcában volt.

A lovas taxit régen konflisnak hívták.

Az omnibusz lóvontatta tömegközlekedési eszköz volt.

A lóvasút síneken közlekedő lóvontatta jármű.

A lókereskedőket a múlt évezredben még lócsiszárnak hívták.

Az amerikai tehénpásztorokat cowboy-nak nevezik. A ranch-on dolgozó, nyereg alá betanított lovakat remudának nevezik. Az argentín (dél-amerika) cowboy-ok neve gaucho. A mexikói cowboy-oké vaquero.

A magyar lovas pásztorok a csikósok, a lovas szélhámosok a betyárok, a 18.századik könnyűlovasság pedig a huszárok. A sakkban a lóalakú sakkfigura neve is huszár.

Galopin volt a neve annak a lónak, amely hazánk lovaként elsőként nyert az Epson Derby-n.

Kincsem máig a világ legsikeresebb lova, aki 54 versenyből 54-et nyert. Ez az angol telivér kanca magyar volt.

A világ legöregebb lova Old Billy volt, aki 62 évig élt. A világ legmagasabb lova Sampson, akik később átneveztek Mammuth-nak, 218 cm-es volt. A világ legkisebb lova Little Pumpkin volt, egy falabella mindössze 35,5 cm-rel.

Néhány híresség, akikre büszkék lehetünk: Kassai Lajos világhíres lovas íjászunk. Abonyi Imre leghíresebb fogathajtónk. A Lázár fivérek is többszörös világbajnok fogathajtók. Dallos Gyula a díjlovaglás örökös bajnoka.

 

LOVAS MESÉK, MONDÁK

Kentaur a neve a görög mondavilág félig ló félig emberszerű alakjának.

Pegazus a szárnyas ló, Unikornis pedig az egyszarvú. A kelták lóistene Epona.

Don Quihote híres lovát (ami egy gebe volt) Rozinanténak hívják.

Guliver utazásai során találkozott a Nyihahákkal, akik beszélő lovak voltak.

Mici Mackó egyik kedves barátja a csacsi Füles névre hallgat.

Lucky Luke híres szürke beszélő lovát Jolly Jumper-nek hívják.

A Pata csata című film főszereplője egy zebra (de igazából egy fjord pónit festettek be).

A Szilaj a vad völgy paripája elnevezés azért vicces, mert a paripa heréltet jelent, pedig Szilajnak a mesében volt barátnője…

A Tűz óceánja című filmben Hidalgo volt a neve a tarka musztángnak.

 

 

© seva